A SOMOGY MEGYEI POLGÁRŐR SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A társadalmi szervezet
a. neve: SOMOGY MEGYEI POLGÁRŐR SZÖVETSÉG (A továbbiakban: Szövetség)
b. székhelye:8600 Siófok, Erdei Ferenc u. 2.
c. levelezési címe: 8600 Siófok, Erdei Ferenc u. 2.
d. működési területe: Somogy megye közigazgatási területe.
e. jogállása: Önkéntes, nyílt, demokratikus, önkormányzati elven alapuló pártsemleges társadalmi szervezet, amely működését a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1989. évi II. törvény, a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény, a társadalmi szervezetek működését meghatározó egyéb jogszabályok, valamint ezen Alapszabály alapján fejti ki.

2. A Szövetség jogi személy, mely önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, valamint önálló költségvetéssel rendelkezik.

3. A Szövetség céljainak és feladatainak megvalósítása során semmilyen formában nem avatkozik be tagjainak, tagszervezeteinek működésébe, nem korlátozza azok önállóságát, működési, döntési jogkörét, felelősségét.

4. A Szövetség képviselője:
a. a Szövetség elnöke,
b. a Szövetség elnökhelyettese és
c. alelnökei.

5. A Szövetség célja:
a. a bűnmegelőzés, a közrendvédelem és a közbiztonság védelme érdekében önkéntes társadalmi tevékenységét kifejtő szervezetek és csoportok működésének összefogása, támogatása, rendszeres működésük segítése és összehangolása,
b. a lakosság és a bűnüldöző szervek közötti bizalom és az együttműködés erősítése,
c. az önvédelmi szervezetek működéséhez, tevékenységéhez nélkülözhetetlen egységes szabályozás és jogi védelem kidolgozásának előmozdítása,
d. az önvédelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi, technikai eszközök biztosításának megszervezése az önkormányzatok bevonásával,
e. vagyon- és értékvédő tevékenység népszerűsítése, propagálása, az erre vonatkozó ajánlások, javaslatok véleményezése és továbbítása,
f. az önvédelmi szervezetek tevékenységét elősegítő információszolgáltatás és népszerűsítő reklám-, propaganda tevékenység,
g. külföldi önvédelmi szervezetekkel, szövetségekkel kapcsolattartás,
h. szakmai továbbképzések szervezése, lebonyolítása,
i. bűnmegelőzési kiadványok szerkesztése, továbbítása, terjesztése,
j. a rendőrséggel és a helyi önkormányzatokkal, a közbiztonság védelmével összefüggő feladatok végrehajtásának elősegítése.

6. A Szövetség feladatai:
a. az önvédelmi, vagyon- és érdekvédelmi tevékenység népszerűsítése, az e tevékenységre vonatkozó ajánlások, javaslatok véleményezése és közvetítése a tagszervezetekhez,
b. e szervezetek tevékenységét elősegítő bűnmegelőzési információk közvetítése, megyei bűnmegelőzési tapasztalatok, módszerek ajánlások népszerűsítése,
c. közvetlen kapcsolattartás az Országos Polgárőr Szövetséggel (a továbbiakban: OPSZ) és a tagszervezetekkel,
d. közreműködik tagszervezetei tagjai OPSZ igazolványainak elkészítésében,
e. szakmai továbbképzések szervezése, lebonyolítása,
f. a rendőri szervekkel és a helyi önkormányzatokkal a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok végrehajtásának elősegítése, a lakosság és a bűnüldöző szervek közötti bizalom és együttműködés erősítése,
g. koordinációs munkájával segíti a megye polgárőrszervezeteit az egységes szemlélet és cselekvés kialakításában,
h. a közrend, a közbiztonság védelmében, az államha¬tár őrzésében és rendjének fenntartásában, a katasztrófa-és veszélyhelyzet, továbbá a környezet veszélyeztetettsé¬gének, károsításának, rongálásának megelőzésében és el¬hárításában, következményeinek felszámolásában való közreműködés,
i. a bűn- és baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági és a környezetvédelmi tevékenység támogatása, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése,
j. a rendőrségről szóló törvény alapján a rendőr¬főkapitány és az illetékességi területen működő önkor¬mányzatok által létrehozott bűnmegelőzési és közbizton¬sági bizottság munkájában való részvétel,
k. közreműködés a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, eltűnt személyek felkutatásában,
l. közreműködés a lakosok személyének és javainak védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvá¬sában.

7. A Szövetség tevékenysége során kölcsönösen együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervezetekkel, a rendőrség, a katasztrófavédelem, illetve a vám- és pénzügyőrség szerveivel, a környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi őrszolgálattal, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara megyei szervezetével. Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, valamint a képzési programokban való részvétel elősegítését jelenti.

II.
A SZÖVETSÉG SZERVEZETI RENDJE ÉS MŰKÖDÉSE

A közgyűlés

8. A közgyűlés a Szövetség legfelsőbb döntéshozó szerve, szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. A tagszervezetek egyharmadának írásbeli javaslatára, vagy az elnökség döntése alapján kell összehívni, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv kezdeményezésére. A közgyűlést az alapszabályban meghatározott esetben az ÁEB elnöke is összehívhatja.

9. A közgyűlés tagjai:
a. a tagszervezetek elnökei – tagszervezetenként 1 fő,
b. az Elnökség tagjai – 7 fő,
c. az Általános Ellenőrző Bizottság tagjai – 3 fő,
d. a 100 főt meghaladó taglétszámú tagszervezet esetén minden 100 fő tag után a tagszervezet által delegált további egy fő küldött.

10. A közgyűlés pontos létszámát és a szavazati joggal rendelkezők számát a közgyűlésre szóló meghívók kiküldése előtt a Szövetség tagnyilvántartásának adatai, a betöltött tisztségek, valamint a tagszervezet tagnyilvántartása alapján az Elnökség állapítja meg.

11. Szavazati joggal a közgyűlés tagjai rendelkeznek. Ha a tagszervezet elnöke választott tisztsége alapján is rendelkezik szavazati joggal, úgy a közgyűlésen csak egy szavazati jogával élhet.

12. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést ugyanazzal a napirenddel – legkésőbb 8 napon belül össze kell hívni. A megismételt közgyűlésre valamennyi tagot meg kell hívni az általános szabályok szerint, és már az eredeti meghívóban figyelmeztetni kell a tagokat arra, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül az eredeti napirendi pontokkal határozatképes.

13. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a. a megjelent és szavazati joggal rendelkező közgyűlési tagok számát és névsorát (jelenléti ív),
b. a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását,
c. az elfogadott határozatok pontos szövegét az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve, valamint
d. a leadott szavazatok számát és ezek arányát (igen, nem és tartózkodás szerint),
e. az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével.

14. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető, és két – a jegyzőkönyv hitelesítésére a közgyűlés által megválasztott – tag ír alá. A megtárgyalt dokumentumokat a jegyzőkönyv eredeti példányához csatolni kell.

15. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A jelenlevők egyharmadának ilyen irányú indítványára az adott kérdésben titkos szavazást kell elrendelni.

16. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a. az Alapszabály elfogadása, módosítása,
b. a Szövetség elnökének, elnökhelyettesének, alelnökeinek, az Általános Ellenőrzési Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása,
c. a költségvetés elfogadása,
d. a tagsági viszonnyal összefüggő fellebbezések elbírálása,
e. a Szövetség más szervezetekkel való egyesülése, valamint feloszlásának kimondása,
f. az OPSz küldött-közgyűlésére delegált közgyűlési képviselők megválasztása,
g. más társadalmi szervezetben, szervezetek szövetségében tagsági viszony létesítése, megszüntetése,
h. a tagdíj megállapítása,
i. a Szövetség tevékenységéről és gazdálkodásáról az éves beszámoló (pénzügyi jelentés) elfogadása,
j. tiszteletbeli tagság elfogadása, megszüntetése.

k. a szövetség ügyintéző szerve (elnökség) vezetőjével (elnök) és tagjaival (elnökhelyettes, alelnökök) munkaviszony létesítése, megszüntetése, az ügyintéző szerv vezetője felett a munkáltatói jogkör gyakorlása.

17. A jelenlévő tagok kétharmados (minősített) szótöbbségi határozata szükséges:
a. a Szövetség elnökének, elnökhelyettesének, alelnökeinek, az Általános Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak megválasztásához, visszahívásához,
b. a Szövetség megszűnésének (feloszlásának), más szervezettel való egyesülésének a kimondásához,
c. a Szövetség Alapszabályának elfogadásához és módosításához,
d. az OPSZ közgyűlésére delegáltak megválasztásához,
e. az előző évi gazdálkodásról szóló beszámoló és a költségvetés elfogadásához.

Az Elnökség

18. Az Elnökség a Szövetség ügyvezető szerve, amely két közgyűlés között irányítja, vezeti és szervezi a Szövetség tevékenységét, gazdálkodik a vagyonával.

19. Az Elnökség összetétele:
a. elnök – 1fő,
b. elnökhelyettes – 1 fő,
c. alelnök – 5 fő,
összesen 7 fő, akiket a közgyűlés választ meg nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel 5 évi időtartamra. Az Elnökség tagjai újraválaszthatók.

20. Az új Elnökség tagjainak megválasztása során a korábbi Elnökség által a közgyűlés tagjai közül felkért eseti jelölőbizottság a közgyűlés részére:
a. az elnökre és az elnökhelyettesre a megye polgárőr mozgalmában és a Szövetség működésében több éves tapasztalattal rendelkező, a tagszervezetek által támogatott, köztiszteletben álló személyek közül,
b. a megyeszékhely, a Kaposvári kistérség, a Csurgói-Nagyatádi-Barcsi kistérségek, a Marcali-Fonyódi-Lengyeltóti kistérségek, és a Balatonföldvári-Siófoki-Tabi kistérségek képviselete érdekében 1-1 fő alelnökre a kistérségi tagszervezetek által javasolt személyek közül tesz javaslatot.

21. Az Elnökség legalább negyedévente ülésezik, üléseit az elnök írásbeli meghívóval hívja össze. Az elnökséget 15 napon belüli időpontra össze kell hívni akkor is, ha tagjai közül azt legalább 4 fő írásban és az ok megjelölésével kéri. Az elnökség határozatképes, ha azon az elnök és az Elnökség további 4 tagja, vagy az elnök távollétében mindkét alelnök és az Elnökség további 3 tagja jelen van. Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén azt a javaslatot kell elfogadottnak tekinteni, amely mellett az elnök is szavazott. Titkos szavazást kell elrendelni, ha azt az Elnökség legalább 4 tagja indítványozza. Az elnökségi ülésről a jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt az ülésen megjelent összes tag aláírja. Az Elnökség a határozatait a Szövetség hivatalos honlapján közzéteszi.

22. Az elnökség:
a. előkészíti a közgyűlés döntéseit, végrehajtja a közgyűlési határozatokat,
b. dönt a tagfelvételi kérelmekről, vezeti a tagnyilvántartást, és első fokon elbírálja a kizárási, illetve törlési indítványokat,
c. elkészíti a Szövetség éves munkatervét, feladatterveit,
d. előkészíti, kiírja és elbírálja a Szövetség pályázatait,
e. a Szövetség képviseletében elkészíti és benyújtja külső szervezetek által kiírt pályázatokat,
f. ajánlásokat, irányelveket ad ki a tagszervezetek munkájának összehangolása, a polgárőr szakmai elvárások egységes értelmezése és gyakorlati megvalósítása érdekében,
g. dönt munkaviszony létesítéséről, megszüntetéséről,
h. dönt szolgáltatási, vállalkozási, megbízási jogviszony létesítéséről, megszüntetéséről,
i. jóváhagyja a Szövetség által kötendő együttműködési szerződéseket,
j. jóváhagyja a 2 millió forintot meghaladó egyösszegű kifizetéseket,
k. összeállítja az éves beszámoló tervezetét és a költségvetési javaslatot,
l. dönt mindazon ügyekben, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe,
m. egyes feladatok ellátására határozattal munkabizottságokat hozhat létre.

23. Az Elnökség egészét, vagy annak bármely tagját a közgyűlés jogosult visszahívni. A visszahívási indítványt a tagok egyharmada terjesztheti elő írásban az Elnökséghez. Az Elnökség az indítvány megvitatását követően 30 napon belül köteles a közgyűlést összehívni, és javaslatával ellátva az indítványt a közgyűlés elé terjeszti. A visszahívási indítvány az elnökség egészére, illetve annak csak egyes tagjaira is vonatkozhat.

24. Az elnökség évente egyszer tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek.

A munkabizottságok

25. Az Elnökség a Szövetség célkitűzései, feladatai megvalósítása érdekében határozattal munkabizottságokat hozhat létre. A munkabizottság vezetőjét és tagjait az Elnökség kéri fel, illetve bízza meg.

26. A munkabizottság a feladatkörébe adott ügyekben:
a. ügyrendjét maga állapítja meg,
b. az Elnökség előzetes jóváhagyását követően vagy megbízása alapján:
c. feladatkörében egyeztetéseket végezhet,
d. szakanyagokat készíthet elő, programokat szervezhet és bonyolíthat le,
e. koordinálhatja a Szövetség tagegyesületek szakmai tevékenységét,
f. munkájába a tagegyesületek tagságát bevonhatja.

27. A munkabizottság illetve annak tagjai saját vagy a szövetség nevében önálló kiadmányozási vagy képviseleti joggal nem rendelkeznek.

28. A munkabizottságok vezetői az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt. Az Elnökség által meghatározott időszakonként és szempontok szerint beszámolnak az általuk végzett munkáról.

Az Általános Ellenőrző Bizottság

29. Az Általános Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: ÁEB) ellenőrzi a Szövetség alapszabályszerű működését és gazdálkodását. Ennek érdekében:
a. ügyrendjét maga állapítja meg,
b. az elnöktől, elnökhelyettestől, alelnököktől, munkabizottságok vezetőitől jelentést,
c. a Szövetség által foglalkoztatottaktól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá
d. a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

30. A ÁEB elnöke az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

31. Az ÁEB köteles az Elnökséget, vagy a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség vagy a közgyűlés döntését teszi szükségessé,
b. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

32. Az Elnökséget vagy a közgyűlést az ÁEB indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség vagy a közgyűlés összehívására az ÁEB is jogosult.

33. Ha az Elnökség vagy a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ÁEB köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

34. Az ÁEB szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. Ülése akkor határozatképes, ha azon az elnök és legalább egy tag jelen van. Az ülést az elnök hívja össze, írásbeli meghívóval. Az ÁEB a határozatait egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni. Az ÁEB üléseiről az elnök jegyzőkönyvet készít, amelyet minden jelen lévő tag aláír.

35. Az ÁEB elnökét és tagjait a közgyűlés öt éves időtartamra, nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel választja, akik ezen tisztségükben újraválaszthatók.

36. Nem lehet az ÁEB elnöke, tagja az, aki:
a. az Elnökség elnöke vagy tagja,
b. a Szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
c. az Elnökség tagjának hozzátartozója.

III.
A SZÖVETSÉG VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI

37. A Szövetség elnöke, elnök-helyettese, alelnökei a Szövetség vezető tisztségviselői.

38. A Szövetség vezető tisztségviselője csak az a természetes személy lehet, aki
a. megfelel a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 1.§ (2) bekezdésében a polgárőrre vonatkozó rendelkezéseknek, valamint
b. az Elnökségben a tisztséget és a tisztség betöltésére meghatározott követelmények teljesítését írásbeli nyilatkozatával elfogadja.

39. Az elnök:
a. az Alapszabály VI. fejezetében meghatározottak szerint ellátja a Szövetség képviseletét a tagszervezetek és harmadik személyek előtt,
b. szervezi a Szövetség munkáját, koordinálja az elnökség tevékenységét,
c. összehívja a közgyűlést, valamint az elnökségi üléseket,
d. gyakorolja a munkáltatói, megbízói, megrendelői jogokat – a jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével – a Szövetség által foglalkoztatottak felett,
e. az Elnökség tagjai egyidejű tájékoztatása mellett eljár azokban az ügyekben, amelyek a Szövetség tagsági vagy más szerződéses jogviszonyából adódóan haladéktalan intézkedéseket igényelnek,
f. ellátja a közgyűlés által a számára meghatározott más feladatokat.

40. Az elnökhelyettes az elnök által meghatározottak szerint közreműködik, illetve eljár az elnök feladatkörébe tartozó ügyekben. Az elnök 5 napot meghaladó távollétében (tartós akadályoztatása esetén) – a Szövetség képviseletére vonatkozó szabályokban foglaltakra figyelemmel - annak feladatkörében jár el.

41. Az alelnökök a részükre kijelölt kistérségekben (megyeszékhelyen):
a. figyelemmel kísérik a tagegyesületek társadalmi szervezeti életét, működését, polgárőr tevékenységét,
b. segítséget nyújtanak az Elnökség határozataiban, módszertani ajánlásaiban megfogalmazottak megvalósításához,
c. segítik az új polgárőr egyesületek megalakítását, a szövetségi tagsági viszony létesítését,
d. képviselik az Elnökséget a tagegyesületek és más szervezetek rendezvényein,
e. közreműködnek a Szövetség feladatkörébe tartozó oktatások lebonyolításában,
f. az elnök által meghatározottak szerint eljárnak az Elnökség feladatkörébe tartozó más ügyekben.

IV.
A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

42. A Szövetség tagsága a rendes tagokból, a pártoló tagokból és a tiszteletbeli tagokból áll.

43. A tagsági viszony önkéntes. A tagsági jogviszony az erre vonatkozó (elnökségi, közgyűlési) határozat meghozatalának napján keletkezik, illetve a kilépési nyilatkozat tudomásul vételének (megszüntető határozat jogerőre emelkedésének) napján szűnik meg.

A tagsági jogviszony létesítése

44. A Szövetség rendes tagja lehet az a bíróság által a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vett, a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 1.§ (1) bekezdése szerint minősülő társadalmi szervezet, amely:
a. elfogadja a Szövetség Alapszabályát,
b. részt kíván venni Szövetség célkitűzéseinek és feladatainak megvalósításában,
c. belépési szándékát az Alapszabályában meghatározott módon kinyilvánítja, az erről szóló okiratot (határozatot), valamint a belépési nyilatkozatot a hatályos alapszabályának egy példányával, és a bírósági nyilvántartásba vételéről szóló végzése másolatával a Szövetség Elnökségéhez benyújtja és befizeti a tagsági díjat.

45. Pártoló tag lehet minden természetes és jogi személy, aki (amely) tevékenységével, erkölcsi vagy anyagi támogatásával elősegíti a Szövetség célkitűzéseinek megvalósítását. A pártoló tagsági jogviszony az érintett írásbeli kérelme, vagy a pártoló tagságra felkérést elfogadó nyilatkozata alapján létesíthető. A pártoló tagok tanácskozási, javaslattételi joggal részt vehetnek a Szövetség rendezvényein.

46. Tiszteletbeli tag lehet minden természetes és jogi személy, akit a közgyűlés az Elnökség javaslata alapján tiszteletbeli tagként elismer. A természetes személy tiszteletbeli tag részére „örökös tiszteletbeli tag”, „tiszteletbeli alelnök”, vagy „örökös tiszteletbeli alelnök”cím is adományozható.

47. A rendes és a pártoló tagsági viszony létesítése iránti kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a Szövetség Elnöksége a kérelem beérkezését követő első ülésén határoz. A Elnökség a kérelmezőt határozatának igazolható módon történő megküldésével értesíti. A tagfelvételt elutasító elnökségi döntés ellen a kérelmező az elnökség elutasító határozatának kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a szövetség közgyűléséhez. A fellebbezést írásban az elnökséghez kell benyújtani. A fellebbezést a közgyűlés a soron következő (rendes) ülésén bírálja el, de az elnökség határozata alapján e célból soron kívül is összehívható a közgyűlés. A közgyűlés döntése ellen annak kézbesítésétől számított 30 napon belül az érdekelt a szövetség székhelye szerint illetékes bírósághoz keresettel fordulhat. A tagsági viszonnyal kapcsolatos döntését az elnökség és a közgyűlés írásban - átvételt tanúsító kézbesítő könyvben, vagy tértivevényes postai küldeményként - közli az érintettel.

A tagsági jogviszony megszűnése

48. Megszűnik a szövetségi tagsági jogviszony:
a. a tag kilépésével,
b. a tag törlésével,
c. a tag kizárásával.

A tag kilépése

49. A rendes tag a szövetségi tagsági jogviszonyát kilépéssel bármikor megszüntetheti, ha erre irányuló szándékát az Alapszabályában meghatározott módon kinyilvánítja, az erről szóló okiratot (határozatot) az Elnökség részére benyújtja, és a Szövetséggel szemben fennálló elszámolási kötelezettségének eleget tesz. A rendes tag kilépési nyilatkozatát az Elnökség az átvételt követő ülésén határozattal veszi tudomásul, és erről a határozat egy példányának igazolt módon történő megküldésével a kilépő tagot értesíti.

50. A pártoló tag (tiszteletbeli tag) kilépési nyilatkozata alapján a tagsági jogviszony megszűnését az Elnökség (közgyűlés) határozattal veszi tudomásul.

A tag kizárása

51. Az Elnökség indokolt határozattal kizárja a szövetség tagjai sorából azt a rendes tagot, amely:
a. tagdíjfizetési kötelezettségének az Elnökség általi tértivevényes postai küldeményben történő írásbeli felszólítás ellenére, a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tesz eleget,
b. sorozatosan elmulasztja az Alapszabályban foglalt kötelességei teljesítését,
c. működése összeegyeztethetetlen a polgárőr mozgalom célkitűzéseivel, az egyesülési jogról szóló törvénnyel.

52. A kizárás kezdeményezésének joga valamennyi tagot külön-külön is megilleti. A kizárási indítványt írásban, az ok rövid ismertetésével az elnökséghez kell eljuttatni, a tudomás-szerzésétől számított 90 napon belül.

53. Határozat-hozatal előtt lehetőséget kell biztosítani a tagnak, hogy védekezését előterjeszthesse, tényállításait bizonyíthassa. Az elnökség a tényállás tisztázása érdekében más személyeket hallgathat meg, iratokat szerezhet be, stb. A kizárás tárgyában tartott ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az elnökség a kizárási indítványt visszautasítja, ha az indítványban megjelölt, a kizárás alapjául szolgáló ok (cselekmény) bekövetkezésétől (elkövetésétől) több mint egy év eltelt.

54. A tag kérelmére az elnökség a hátralékos tagdíj megfizetésére halasztást engedélyezhet, amennyiben a fizetési kötelezettség elmulasztására méltányolható okból kerül sor.

55. Az elnökség a kizárás tárgyában hozott határozatát köteles írásban, tértivevényes postai küldeményben vagy más igazolható módon megküldeni az érintett tagnak, valamint az indítványozónak. A kizárást kimondó határozat ellen a kizárással érintett tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a szövetség közgyűléséhez. A fellebbezést a közgyűlésnek címezve az elnökhöz kell benyújtani.

56. A fellebbezést a közgyűlés a soron következő (rendes) ülésén bírálja el, de az elnökség határozata alapján e célból soron kívül is összehívható a közgyűlés. Amennyiben a közgyűlés az elnökség kizáró határozatát helybenhagyja, úgy a kizárt tag tagsági jogviszonya a közgyűlés határozatának kihirdetésével szűnik meg. A közgyűlés a kizárás tárgyában hozott határozatát írásban, tértivevényes küldeményként, vagy más igazolható módon közli az érintett taggal.

57. A közgyűlés döntése ellen annak kézbesítésétől számított 30 napon belül az érdekelt a szövetség székhelye szerint illetékes bírósághoz keresettel fordulhat.

A tagsági jogviszony törlése

58. Az Elnökség indokolt határozattal törli a rendes tag tagsági jogviszonyát, ha
a. a rendes tag társadalmi szervezetként működését megszüntette és feloszlását Alapszabályában meghatározott módon kimondta,
b. más társadalmi szervezettel egyesült,
c. szétválása esetén,
d. feloszlatását a bíróság jogerősen kimondta.

59. Az Elnökség (közgyűlés) határozattal törli a pártoló (tiszteltbeli) tag tagsági jogviszonyát, ha
a. az a működését beszüntette,
b. erkölcsi illetve anyagi támogatását a Szövetségtől megvonta,
c. működése, tevékenysége, magatartása összeegyeztethetetlen a polgárőr mozgalom, a Szövetség célkitűzéseivel,
d. természetes személy pártoló (tiszteltbeli) tag elhalálozása esetén.

60. Az elnökség a törlés tárgyában hozott határozatát köteles írásban, tértivevényes postai küldeményben vagy más igazolható módon megküldeni az érintett tagnak. A törlést kimondó határozat ellen az érintett tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a szövetség közgyűléséhez. A fellebbezést a közgyűlésnek címezve az elnökhöz kell benyújtani. Amennyiben a törlő határozatot a közgyűlés helybenhagyja, úgy a törölt tag tagsági jogviszonya a közgyűlés határozatának kihirdetésével szűnik meg.

A tagok jogai és kötelezettségei

61. A tag jogosult:
a. képviselői (tagjai) útján részt venni a Szövetség rendezvényein (konferenciák, közösségi programok),
b. részt venni az arra vonatkozó külön pályázati feltételekre is figyelemmel a Szövetség pályázatain,
c. részt venni az Alapszabály rendelkezései szerint a Szövetség közgyűlésének valamint munkabizottságainak munkájában,
d. a képviseletére jogosult személy útján a Szövetség irataiba történő betekintésre, arról – a személyes adatok kivételével – saját költségén másolat készítésére,
e. igénybe venni a Szövetség által nyújtott szolgáltatásokat (képzések, továbbképzések, szakmai konzultációk, szakmai közreműködők biztosítása, anyag- és eszközbeszerzések, stb.),
f. szövetségi tagsági viszonyának igazolására (pl. pályázatokhoz, együttműködési megállapodások megkötéséhez, stb.).

62. A tag képviselője az Alapszabályban meghatározottak szerint választó és választható a Szövetség szerveibe.

63. A tag köteles:
a. megtartani a Szövetség Alapszabályában, más belső szabályzataiban, továbbá a közgyűlés és az Elnökség határozataiban előírtakat,
b. működése során a társadalmi szervezetek működésére vonatkozó jogszabályokban, különösen a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvényben, továbbá a polgárőrség szolgálati kézikönyvében foglaltakat betartani,
c. a közterületen, nyilvános helyen végzett polgárőr szolgálatának megkezdését, befejezését, a polgárőrt érintő rendkívüli eseményt (baleset, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása, polgárőr által elkövetett bűncselekmény, stb.) a Szövetség ügyeleti szolgálatának haladéktalanul bejelenteni,
d. éves tevékenységéről a Szövetség Elnöksége részére legkésőbb a tárgyévet követő év január 31.-ig írásbeli tájékoztatót adni,
e. a birtokába adott szövetségi vagyontárgyakat a jó gazda gondosságával megóvni, a vagyontárgyak használatával összefüggő anyagi- és jogi felelősséget viselni, a vagyontárgyakkal a Szövetség Elnökségének felhívására elszámolni,
f. a tárgyévre megállapított tagsági díjat az erre vonatkozó közgyűlési határozat meghozatalától számított 60 napon belül a Szövetség számlájára befizetni.

64. Az a tag, amely az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztja, vagy megszegi – amennyiben súlyosabb következményekkel járó eljárás kezdeményezése nem indokolt – az elmulasztott kötelességei pótlásáig illetve az alapszabályszerű működés helyreállításáig az Elnökség indokolt határozata alapján a 61. pont a)-b), és e)-f) alpontjaiban meghatározott jogait nem gyakorolhatja.

V.
A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA

65. A Szövetség rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.

66. A Szövetség bevételei:
a. a tagok által befizetett tagdíj,
b. felajánlások és egyéb hozzájárulások,
c. adományok,
d. rendezvények bevételei,
e. meghatározott célokra eszközölt gyűjtések bevételei,
f. állami, önkormányzati támogatások,
g. egyéb bevételek.

67. A Szövetség vagyona lehet:
a. készpénz (folyószámlán elhelyezett összeg),
b. értékpapír (kötvény, részvény, letéti jegy, stb.),
c. ingó- és ingatlan vagyon.

68. A Szövetség tartozásáért saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásáért nem felelnek.

69. Megszűnés (feloszlás) esetén a Szövetség tartozásának kiegyenlítése után fennmaradt vagyonáról, annak hovafordításáról a közgyűlés dönt.

70. Az Elnökség a jóváhagyott költségvetés alapján a Szövetség vagyonával a mindenkor hatályos pénzügyi-, számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik.

71. A tagdíj mértékét évente a közgyűlés határozza meg.

VI.
A SZÖVETSÉG KÉPVISELETE

72. Az elnök a Szövetséget önállóan képviseli a tagszervezetek és harmadik személyek előtt. A képviselet kiterjed különösen:
a. az OPSZ Elnökségében az OPSZ alapszabálya szerint a Szövetséget megillető tanácskozási és szavazati jog gyakorlására,
b. az OPSZ küldött-közgyűlésében a Szövetség elnökét megillető tanácskozási és szavazati jog gyakorlására,
c. együttműködési, szolgáltatási, vállalkozási, megbízási és munkaszerződések aláírására, rész- és végteljesítések igazolására,
d. a Szövetség nevében nyilatkozattételre,
e. eljárásra az állami és önkormányzati hatóságok valamint a bíróság előtt,
f. részvételre a társ-, az együttműködő és a támogató szervezetek rendezvényein, munkaértekezletein, bizottságaiban,
g. a Szövetség nevében iratok, tervek, programok, ajánlások, állásfoglalások kiadmányozására,
h. sajtónyilatkozatok tételére.

73. Az elnök a fenti képviseleti jogait eseti írásbeli meghatalmazással az elnökhelyettesre és az alelnökökre átruházhatja. Nem kell írásbeli meghatalmazás az elnökhelyettesnek az elnök 5 napot meghaladó távolléte (tartós akadályoztatása) esetén biztosított helyettesítési jogköre gyakorlásához.

74. A Szövetség bankszámlája felett a rendelkezési jogot egy személyben az elnök gyakorolja. Az elnök távollétében a bankszámla feletti rendelkezéshez az elnökhelyettes és egy alelnök aláírása szükséges.

75. A Szövetséget az OPSZ Küldött-közgyűlésén tanácskozási és szavazati joggal a Szövetség elnöke és kistérségenként 1-1 fő küldött képviseli. A küldötteket évente egy év időtartamra a közgyűlés választja meg. A megválasztott képviselők részére a meghatalmazást az Elnökség adja ki.

VII.
A SZÖVETSÉG MŰKÖDÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA

76. A Szövetség közgyűlése és elnökségi ülése – a zárt ülések kivételével - nyilvános, azon előzetes bejelentést követően bárki részt vehet, kép- és hangfelvételt készíthet.

77. Az Elnökség a Szövetség hivatalos honlapján közzéteszi:
a. a Szövetség Alapszabályát,
b. a vezető tisztségviselők, az ÁEB elnök és az ÁEB tagjai nevét, elérhetőségét,
c. a Szövetség munkabizottságait, a munkabizottságok elnökei nevét, elérhetőségét,
d. a közgyűlés és az Elnökség határozatait, ajánlásait és irányelveit,
e. a Szövetség éves munkatervét, éves szakmai beszámolóját, éves költségvetésének nagybani irányszámait,
f. a tagnyilvántartás adatai közül a tagszervezet megnevezését, székhelyének címét, a képviseletére jogosult nevét és elérhetőségét.

VIII.
A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE

78. A Szövetség megszűnik, ha:
a. feloszlását a közgyűlés kimondja,
b. más társadalmi szervezettel egyesül,
c. feloszlatással,
d. megszűnésének megállapításával.

IX.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS

79. Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról 1989. évi II. törvény, a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény valamint, a hatályos pénzügyi-, számviteli, vagyonkezelési jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Siófok, 2010. augusztus 28.-n

Peszt Péter
a Szövetség elnöke